Egy nő vallomása egy gyötrelmes , de igaz szerelemről! Igaz történet alapján! II.rész

Egy nő vallomása egy gyötrelmes , de igaz szerelemről! Igaz történet alapján! II.rész

2015.június 12. 

Egy igazi férfi, hosszú évek után is képes hódítani a szeme játékával
A kép illusztráció forrás anyagahttp://www.pozitivgondolkodas.com/

Másnap este ismét részegen jött haza Olivér. Leültem a székbe, és a kezembe temettem az arcom. Mi tévő legyek most?. Évek óta sanyargatom a lelkem. Tudom , hogy mit kellene tennem, és még sem teszem meg. Nők milliói vannak így vele. Van egy párom, aki velem él, mégsem hallja meg a kiáltásomat. Semmi válasz nem érkezik. Baj van, emelem fel a kezem, és a kezem felé nyújtom, de csak az őrlődés van úrrá a lelkemen, és képtelen vagyok, hogy változtassak az életemen. Csak tűröm a megaláztatást, és félek a magánytól, hogy talán nem lesz jobb, és  nem találok olyat aki szeretne. De miért bánt el velem az élet?Mindig szerettem... Milyen élet ez?Hová tűnt az önbecsülésem?Évek óta rabságban tartja a szívem és a lelkem, évek óta egy párkapcsolatban élek,  ami boldogtalanná tesz. Pedig nem vágyok másra, csak, szerelemre, mint akárki más ebben az életben. Mikor lesz már elég?Amikor az utolsó pofon is elcsattan?Amikor kedve tartja és már túl sokat ivott megver. Újra és újra,. Elhiteti velem, hogy nincs menekvés, és , hogy nélküle nincs élet. Akkoriban találkoztam újra Martinnal. Legalább tíz éve nem láttam. Általános iskolában beszéltem vele utoljára. Már akkor is aranyos volt de soha nem tekintettem rá férfiként. És egy véletlen folytán valami megváltozott. Egy nap találkoztam vele, és beszélgettünk. Martin azóta megnőtt, magas vonzó férfivá érett, és sármos arca, vadító kék szemének csillogása azóta sem változott meg. 

Két hónapig találkoztunk és beszélgettünk, miközben a vadállat barátom Olivér, akivel együtt éltem nem sejtett semmit. Nem tudott semmit, mert állandóan a kocsmába járt a barátaival, és én azon tűnődtem, miért vagyok még vele?Hiszen ez nem az én világom. Én aki egész életemben tanultam, és bölcsebbé akartam válni, és tanulni, megtanulni mi az igazi élet, mégis hatalmasat hibáztam. Oly annyira megölte a bennem lévő érzelmeket, hogyha valaki felém közeledett, vagy egyetlen percre közel hajolt, én félelemből elrántottam a fejem. Féltem tőle. Rengeteg alkalommal kértem segítséget, de soha nem vették komolyan , és hiába menekültem volna, megtalál és megöl. Nem volt hová mennem. Egyedül éreztem magam, és senkire nem számíthattam. Olivér legjobb barátja az alkohol volt, és ha úgy volt kedve megvert. Sóvárogva hívtam a boldogságot, és a szerelmet, és egy nap végül rám talált. Martin megértett engem, mégis néha úgy éreztem, hogy elvárásai vannak velem szemben. Tudta, hogy barátom van, de azzal védte magát, hogy ő megtehet bármit, mert ő szingli, és ez az én keresztem, mert én élek párkapcsolatban. Két hónapig csak beszélgettünk, amikor megtörtént a felismerés... Úgy éreztem, hogy megismertem, és vonzódom hozzá. Olyan szép volt a lelke, és én egyre jobban vágytam a társaságára.